A nő feltápászkodott, leporolta a ruháját, megigazította a haját, és visszasétált hozzájuk. Egy pillanatra sem vette le a szemét Loryról, aki dühösen nézte őt, mindenre elszántan állt a szülei mellett.
– Szóval így állunk. – kezdte a nő. – Igen, most már én is úgy gondolom, hogy ott a helyed neked is!
– Ott a helyem, ahol a szüleim vannak! – mondta a kislány határozottan.
– Bizony, most már én is látom! – válaszolta a nő, és a döbbent szülőkre nézett. – Akkor nincs is több kérdés, indulhatnak!
– Nem mondaná el előtte mégis, hogy mi ez az egész? – kérdezte Paulo. – Hiszen azt sem tudjuk, hová megyünk! Azt sem tudjuk, mi történik! Nem kellene előbb valami magyarázatot adnia?
– Nem, egyáltalán nem kellene. De dióhéjban összefoglalom, ha ennyire nem értik. Ezek szerint ennyi idő a víz alatt nem volt elég hozzá, hogy az emléktörést feloldja. Ha visszatérnek a víz alá, hamarosan minden eszükbe fog jutni, de tessék, elmondom a lényeget: maguk szökevények! Maguk nem ehhez a világhoz tartoznak, hanem ahhoz ott a víz alatt, és a tiltás ellenére mégis átszöktek ide. Ennek van egy olyan mellékhatása, hogy törlődnek az emlékeik odaátról, de mégis vannak apró jelek, amikről én fel tudom ismerni a szökevényeket. Amikor megláttam Alexa homlokán a halfarok alakú ráncot, mindjárt tudtam, hogy mi a helyzet. Magában, Paulo, nem voltam biztos, de a próbafülkés incidens után nem volt kérdés, hogy maga is szökevény.
– Honnan tudja a nevünket? Nem mutatkoztunk be!
– Van egy adatbázis a szökevényekről, leinformáltam magukat az éjjel.
– Sok szökevény van? – kérdezte Alexa bátortalanul, maga sem értette, miért kíváncsi erre egyáltalán.
– Igen, elég sok. És mielőtt kérdezné: nem azért, mert odaát olyan rossz, hanem azért, mert valami hülye elhintette ott, hogy itt a szárazon sokkal jobb az élet. Erre elkezdtek átszökdösni ide, én nem nem győzöm levadászni őket.
– Levadászni? Akkor nem volt véletlen, hogy ide jöttünk be ruhát venni? Már ez is csapda volt?
– Nos, én nem hiszek a véletlenben, a Rendezőben hiszek, aki a dolgokat mindig úgy alakítja, ahogy kell. Az, hogy bejöttek, nem rajtam múlt. Viszont rögtön megértettem, hogy dolgom akadt magukkal. Nagyon régen foglalkozom már ezzel, mondhatni, rutinmunka volt.
– És akkor most mi lesz?
– Semmi. Átsétálnak a vízfalon, és mennek befelé a vízbe. Ott aztán hamarosan eszükbe fog jutni minden. Az éjjel lecsekkoltam, megvan még a régi otthonuk is, nem adták oda másnak, szóval lesz hol lakniuk, és miután elolvadt az emléktörő hatás, gond nélkül hazatalálnak. Jó utat!
Alexa és Paulo egymásra néztek. Teljesen hihetetlen és abszurd volt az egész, amit ez a nő előadott, de a lelkük mélyén mégis igaznak érezték mindketten. Alexa felvette Loryt, Paulo átölelte a vállát, és köszönés nélkül egyszerre beléptek a másik világba. Egy pillanatra megálltak, hogy lássák, a kislány is kap-e rendesen levegőt. Lory olyan természetesnek érezte a víz alatti lélegzést, hogy fel sem tűnt neki igazán a változás. Ahogy befelé sétáltak a sekély tengerben, egy elhagyatott padhoz értek. Alexa megérintette a padot, valahogy ismerős volt neki. Úgy érezte, mintha villám vágott volna belé, hirtelen ezernyi emlékkép furakodott az agyába, egymás után váltakozva. Elolvadt az emléktörő, és boldogság töltötte el. Hazatért, hazatértek!
– Hallo, a Rendezőt kérem! – mondta az eladónő egy kagyló alakú telefonba. – Itt Ursula. Két szökevény hazatért, sőt, a lányukat is magukkal vitték! … Igen, nagy erő lakik benne, jobb is lesz, ha nem marad idekint! Köszönöm, hogy hozzám irányította őket! … Igazán nincs mit, ez a dolgom! Minden jót!
Letette a telefont, és hátradőlt karosszékében. Mindenki azt gondolja róla, hogy ő a gonosz fejvadász, pedig amit tesz, azzal egyetlen célja van: mindenkit hazasegíteni oda, ahová tartozik. Olyan sokan próbálják meg ezt a másik világot, abban hisznek, hogy ez tele lesz izgalmakkal, kalandokkal, és aztán rossz nézni, ahogy szenvednek attól, hogy nincsenek a helyükön. Alexáék a legnagyobb ajándékot kapták tőle: végre boldogan élhettek ott, ahová tartoznak, ahol értékelik őket, ahol könnyebb minden, mert igazán otthon vannak.
VÉGE