divatkísérletek egyediség

Kísérleti ékszertervezés

Ébredtél már úgy reggel, hogy az álmod Veled maradt még? Amikor a történet már elsuhanóban van, de a képek, színek, érzések, illatok még mindig átölelnek… Valamiért nálam az ébredés előtti idő az ötleteké, a fantáziám határtalan elszabadulásáé. A hajnal az új ötleteké, és ez voltaképp nagyon praktikus, mert amint felkelek, neki is láthatok az alkotásnak.

Mostanában olyan technikákkal kísérletezem, amelyekkel próbálom megvalósítani az egyik ilyen hajnali álmomat. A színek élénkek voltak, szabályok és keretek nélkül úsztak át egymásba, és az egésznek volt valami olyan csodálatos, élettel teli hangulata, amit varázslatosnak éreztem. Pontosan nem emlékeztem már az álom történetére reggel, csak az érzésre, a színekre, és arra, hogy szerintem nyár volt álmomban. És pontosan ezt az érzést szeretném most megmutatni az új kollekcióban! Csak addig még kicsit kísérletezem, amit viszont nagyon élvezek!

Megmondom őszintén, engem nagyon fáraszt már, hogy gyakorlatilag MINDENHOL azt olvasom, hogy “X.Y. vagyok, a Z márka megálmodója“. Ha ilyet olvasok valahol, már csak sóhajtok egyet, hogy na tessék, már megint egy megálmodó! Én is álmodok, szó szerint, és ezekből az álmokból születnek az alkotásaim, de én azt gondolom, nem vagyok az a tipikus “megálmodó”. Inkább megvalósító vagyok! 🙂 Meg kísérletező! Ha valamit, hát ezt soha nem tudom megunni!

A legutóbbi kísérletem kétféle vonalon indult el, és bevallom, mindkettőt imádom. Az egyik a színek összefolyatása volt, ennek lettek olyan eredményei, mint például ezek a fülbevalók:

A másik technika a különféle színek szabálytalan és véletlenszerű összegyúrásával hoz létre kivételes hatásokat. Ennél a szettnél nemcsak azt próbáltam ki, hogy milyen lenne ez a sokféle szín egységes egésszé alakítva, hanem egy régi vágyamat is megvalósítottam: egy nagy méretű gyűrűt! Már régóta gondolkodtam ezen, de mindig úgy gondoltam, hogy ez csak azokon mutat jól, akiknek nagyon szép, hosszú ujjaik vannak. Most azonban, hogy megcsináltam, nagyon tetszik a saját kezemen is, pedig nekem sajnos nincsenek ilyen adottságaim. Ezzel a technikával is sikerült olyan mélységeket adni a színeknek, amiket hosszú percekig el tudok nézegetni, és minél inkább beleveszek a színek kavalkádjába, annál inkább elringatnak, elvarázsolnak, és folyton azt az érzést keltik bennem, hogy ha még egy kicsit maradnék ebben az álomvilágban, valami nagy titokra deríthetnék fényt. Mintha egy csodálatos világ lenne az ajtó mögött, amit bámulok… Furcsa érzés, de valahogy mégis izgalmas, kellemes.

Mindenesetre, sok tanulsága volt ezeknek a kísérleteknek eddig is, és természetesen nem adom fel a dolgot, míg meg nem valósul az álmom. Mert én nemcsak egy megálmodó vagyok, én meg is valósítom az álmaimat… sőt, mint kiderült, sok másik nő álmát is! 😉