Az ember az ősidők óta díszíti a testét különféle ékszerekkel. Régen a leggyakoribb – talán a tartósság miatt – a fémből készült ékszer volt. Aranyból, ezüstből, rézből, de még vasból is készültek ékszerek évszázadokon át. Lehet, hogy régen is előfordult a fémallergia, de valahogy nem volt benne a köztudatban, azt hiszem. Bár középiskolában a barátnőmnél is kialakult ez a kellemetlenség, de rajta kívül nem is ismertem senkit, akinek gondja lett volna a fémmel. Aztán úgy 10-15 évvel ezelőtt kezdtem hallani innen is, onnan is, hogy „nem bírja a fülem a bizsut”, vagy „kipattog a bőröm ettől a karkötőtől”.

Maga a betegség nagyon változatos, többféle módon jelentkezhet. Az allergia kialakulhat a fém belélegzésével, a fém szervezetbe kerülésével, és egyszerű kontaktussal is. A barátnőmnél úgy derült ki az érzékenység annak idején, hogy akkoriban még leginkább fém tollakkal írtunk az iskolában, és mivel ilyenkor az ember ugye elég szoros (és hosszan tartó) kontaktusba kerül a fémmel, nála is bőrirritációt váltott ki a dolog. Emlékszem, hogy a tollait színtelen körömlakkal festette be, így közvetlenül nem ért a bőre a fémhez, de nyilván ez nem hozott mindig tartós megoldást.

Mióta ékszerekkel foglalkozom, még gyakrabban kerül szóba a fémérzékenység, fémallergia. Akad, akinek konkrétan semmilyen fémet nem visel el a bőre, még az aranyat sem, ez ugyan ritka eset, de ilyennel is találkoztam már. Másnak csak az arany és a titán jöhet szóba, ők is egy szűkebb réteget képviselnek, és a tapasztalat azt mutatta, hogy az orvosi fém fülbevalók néhány óráig nem okoznak gondot, de például egész napos viselésre nem voltak kellemesek nekik. A legszélesebb kör az érzékenységgel küzdők között azokból áll, akik a bizsut nem bírják, de az orvosi fémmel semmi problémájuk.

Az érzékenység néha területfüggő is, ami azt jelenti, hogy például fülbevalót nem tud viselni, de egy fémkapocs a nyakláncon, egy fém karkötő nem okoz problémákat. Másnál esetleg épp fordítva van, megint másnál mindenhol tilos a fém. Éppen ezért nagyon nehéz egy ékszer-tervezőnek minden eshetőségre felkészülni, de én úgy látom, egyre többen igyekszünk minél inkább segíteni azokat a nőket is, akik küzdenek ezzel a fajta érzékenységgel.

Nekem szerencsém van, nem vagyok fémallergiás, de így is lemondtam a fém ékszerekről már évekkel ezelőtt, hiába tetszettek mindig is. Hogy miért? Mert sokszor voltak kellemetlen tapasztalataim a fémmel. Hogy mik voltak ezek? Mutatom:

Mindig is szerettem a nagy, látványos ékszereket, és bizony a fém ékszereimmel sokszor meggyűlt a bajom. Égetett már meg napon felmelegedett karkötő, ért már hideg napokon jéghideg fülbevaló a nyakamhoz, kellett már levennem dél körül fülbevalót, mert annyira nehéz volt, hogy húzta a fülemet… szóval mindent egybevéve egy idő után úgy éreztem, nem éri meg nekem ez a sok macera, hiába tetszenek.

Most egy olyan sorozat készül nálam, ami ránézésre fémnek tűnhet, mégis:

• 100 %-ig fémmentesek (kivéve a fülbevalókat, azok orvosi fémből készült szerelékkel egészülnek ki)
• könnyűek
• nem vezetik a hőt
• minimális mértékben rugalmasak, így nem törnek
• télen és nyáron, esőben vagy hóban, nyaraláskor vagy korcsolyázáshoz is egyaránt kényelmesek

Emellett természetesen

• egyediek és különlegesek
• mutatósak és divatosak
• a legtöbb ruhatárba gond nélkül és változatosan beilleszthetőek

Az október ezekről az új, fémmentes és mégis fémes ékszerekről fog szólni, alig várom, hogy megmutathassam Nektek! (A szemfülesek a bejegyzés tetején azért kiszúrhattak néhányat az első fecskékből…)